A szállítmányozó cégeket érintő adóváltozások
A szektort érintően talán a legnagyobb horderejű változás, hogy január 1-jétől csökken a közúti fuvarozásban használt járművekre (nyerges vontató, tehergépjármű, pótkocsi stb.) vonatkozó vagyonszerzési illetékkötelezettség. Továbbá januártól a félpótkocsik megszűnnek adótárgynak lenni, ugyanakkor a nyerges vontató gépjárműadó-kötelezettsége emelkedni fog – amely így kerül összhangba az EU irányelveivel. Ezen kívül számos olyan változás is életbe lép jövőre, ami a környezetvédelmet támogatja. Ilyen például az elektromos autók és környezetkímélő gépjárművek beszerzése esetén az átruházás és gépjárműadó alóli mentesség és adócsökkenés. Ugyanakkor sajnos az adózókra nézve kedvezőtlen változások is megjelentek a törvénytervezetben (amit azóta már elfogadott az országgyűlés. A szerk.). Ide sorolható a részletfizetési és határozott időre szóló elszámolású ügyletek teljesítési időpontjának változásai, ami azt jelenti, hogy idáig a partnerrel történő megállapodás során az elszámolási időszak fizetési határideje egybeesett a teljesítési időszakkal, viszont a változás értelmében – és itt most üzleti szempontból vizsgáljuk az újításokat – a jelenlegi szabályrendszert át kell alakítani a vállalatirányítási rendszerben. A korábbi, akár többhónapos fizetési határidők – amikor a teljesítés és a fizetés jelentősen elvált egymástól, ezzel komoly likviditási hiányt okozva a költségvetésnek – gyakorlata megszűnik, aminek következménye, hogy az adózók a fizetési kötelezettségüket ezentúl nem tudják tovább halasztani, mint az időszak utolsó napját követő 30. nap. Magyarul, az adózók továbbra is megállapodhatnak hosszú, akár többhónapos fizetési határidőkben a jövőben is, viszont a havi áfabevallásokban ezeket az összegeket szerepeltetniük kell, ami immár a vállalkozó likviditására fog kedvezőtlen hatást gyakorolni. Logikusan következik ebből, hogy akinek ilyen jellegű megállapodásai vannak, annak választania kell, hogy vagy finanszírozási teher keletkezik, vagy a jelenleg fennálló szerződéseket felülvizsgálja.
További lényeges változás jön a számlázó programoknál. Szintén januártól életbe lép egy olyan szabály, ami kötelezi az adózókat, hogy a számlázórendszerük rendelkezzen egy adatexport funkcióval. Ennek segítségével a NAV által az ellenőrzés során kérteknek megfelelően a kezdő, illetve záró dátum megadásával meghatározható időszakban kibocsátott és a kezdő és záró számlasorszám megadásával meghatározható sorszámtartományba tartozó számlák adatait lehet közvetlenül lehívni. Főszabály szerint ez csak a január 1-je után kiállított számlákra vonatkozik, viszont a programbevezetés elmulasztása súlyos szankciókat von maga után.
Egy új intézmény bevezetését tervezik, amit a nyilvánosság csak minősített adózói kategóriaként ismerhetett meg. Mint az adóváltozások jelentős része, ez az intézkedés is az adócsalások elleni küzdelem jegyében született meg, és egyfajta bonus-malus rendszerként értelmezhető – leszámítva azt a kategóriát, amelybe azok az adózók tartoznak, akik se nem kockázatosak, se nem megbízhatóak. Ennek megfelelően a megbízható adózó címre az az adózó lesz érdemes, aki legalább három éve működik, nincs az adóteljesítményének 3 százalékát meghaladó adókülönbözete a tárgyévben és az azt megelőző öt éven belül, nincs a negyedév első napján 500 ezer forintot meghaladó adótartozása, és a tárgyévet megelőző két évben mulasztási bírságot is legfeljebb csak kétszer róttak ki rá. Megéri az elitklubba tartozni, ugyanis a minősített adózó kevesebb ellenőrzésre számíthat, de ha mégis fennakadna egy ellenőrzés hálóján, akkor is csak a felét kell kifizetnie mind a mulasztási, mind az adóbírságnak, ráadásul 2018-től az áfa-visszautalásra is 45 napon belül jogosultak. Ezzel szemben a kockázatos adós listára az az adózó kerülhet fel, aki szerepel a nagy összegű adóhiánnyal vagy a nagy összegű adótartozással rendelkező, esetleg a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján, és az egy éven belüli ismételt üzletlezárást megalapozó mulasztást 2016. január 1-jét követően követte el. Az ő esetükben az áfa-kiutalási kérelem 75 napra tolódik, a 90–120 napos ellenőrzési határidők 60 nappal meghosszabbodnak, a késedelmi pótlék a szokásos, jegybanki alapkamat kétszereséről az ötszörösére nő, valamint az általuk fizetett adóbírságnak – ami számukra nem mellőzhető – is a kiszabható összeg minimum felét el kell érnie.